Hír

Kutatók igazolták, hogy a három napos karantént követően biztonságosak a könyvtári dokumentumok

A könyvtárak újranyitását áttekintő körképünkben hírt adtunk arról, hogy az Egyesült Államokban a Múzeumi és Könyvtári Intézet (IMLS), együttműködve az OCLC-vel és a Battelle laboratóriummal, operatív bizottságot alapított, többek között a koronavírus közgyűjteményi munkára gyakorolt hatásának kutatására. Az IMLS háromfázisos REALM (REopening Archives, Libraries and Musesums) projekt elnevezést kapott újranyitási tervezetében a 2020 májusától augusztusig tartó első fázis célja a téma kutatása és az első szakirodalmi szemlék, segédletek közzététele, valamint laboratóriumi vizsgálatok elvégzése a vírussal kapcsolatos gyakorlati kérdések megválaszolása érdekében.

Utóbbi munka egyik eredményeként immáron tudományosan igazolható, hogy a háromnapos karantént követően valóban nem jelentenek fertőzésveszélyt a könyvtári dokumentumok. Az IMLS honlapján közzétett jelentésben olvashatunk a Battelle laboratóriumban az elmúlt hetekben végzett tesztek eredményeiről. A vírusmintákat különböző hőmérsékleti viszonyoknak (leginkább szobahőmérsékletre és a légkondicionált irodai körülményeket szimuláló környezetre összpontosítva) kitéve, a Columbus Metropolitan Library állományából vett különböző anyagú felületeken vizsgálták. Az öt leggyakoribb könyvtári anyagot tesztelték: a keménytáblás és a fűzött kötetek borítóit, a könyvek belső oldalait, valamint a mylar anyagú védőborítókat, illetve a műanyag DVD-tokokat. Az eredmények szerint a járványidőszakban javasolt háromnapos időtartamot követően nem mutatható ki a koronavírus a vizsgált anyagokon. A keménytáblás és fűzött borítókon, valamint a DVD-tokokon az első napos karantént követően sem volt már kimutatható fertőzőképes vírus. Az első tesztsorozat részletes beszámolója itt tekinthető meg. A második tesztsorozatra a következő hónapban kerül sor, az eredmények július végére várhatók. A REALM projekt legfrissebb híreit ezen az oldalon lehet követni.

A labor kiadott a REALM projekt keretében egy részletes szakirodalmi szemlét is a koronavírus közgyűjteményeket érintő hatásairól. Az összeállításból képet alkothatunk a vírus terjedésének, különböző felületeken vizsgált túlélőképességének jellemzőiről, valamint az általános prevenciós és fertőtlenítő eljárásokról. Néhány könyvtári gyakorlatot is érintő példa az IMLS rendkívül bő bibliográfiájából: Indiában statisztikai módszerekkel vizsgálták a vírus terjedését a legfertőzöttebb kínai és olasz helyszínek környezeti tényezőit alapul véve. Az Applied and Enviromental Microbiology folyóirat cikkében organikus és szintetikus felületeken vizsgálták a vírus túlélőképességét a légnyomás és a relatív páratartalom tükrében. Hasonló témát  jár körbe, ám a korábbi SARS koronavírust vizsgálva az Advances in Virology-ben megjelent 2010-es tanulmány. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság kiadásában megjelent mSystems folyóirat tanulmányában a beépített környezetben előforduló fertőzésveszélyre hívják fel a figyelmet, bemutatva a kórokozó épületekben tapasztalt jellemzőit.  Az Epidemology and Health-ben koreai szakértők írnak a légtisztítókkal kapcsolatos óvintézkedésekről. Hongkongi kutatók a vírus jellemzőit vizsgálták különböző környezeti feltételek tükrében, különféle felületeken.

A vírus túlélőképességének esetében a szakirodalmi források szerint a műanyag felületeken mutatható ki legtovább a koronavírus. 24 órán múltán még fertőzőképes, utána rohamosan csökken a virulencia, de 72 óra múltán is kimutatható a kórokozók jelenléte. A kísérletekben egy hét elmúltával már nem voltak kimutathatók fertőző vírusok. A rozsdamentes acél és az üvegfelületek is jó vírushordozónak bizonyultak. A különböző vizsgálatok összevetését nehezíti, hogy a vizsgálatokat nem azonos környezeti körülmények között végezték, nem azonos anyagokkal: eltérő összetételű műanyag, fa (felületkezelt vagy természetes) és fém stb. esetén más és más lehet az eredmény, így a kutatási adatok inkább iránymutatónak tekinthetők. Ami a könyvtárak számára fontos, hogy a koronavírusnak minden kutatási eredmény szerint papíron a legalacsonyabb a túlélőképessége, azonban ennek oka még ismeretlen, ellentétben a réz- és alumíniumfelületekkel, amelyeknek antibakteriális és antivirális tulajdonsága közismert.

Az összefoglalót Bódog András, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársa állította össze.

Share

További oldalak

Alapdokumentumok

Kapcsolat

1276 Budapest, Pf. 1205

Tel: +36 1 224-3788

Elérhetőségek

Corporate Site - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.