Hír

Egy olyan korszakban, amikor az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság a globális aggodalmak előterében áll, az egyetemi könyvtárak egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy a transzformatív tanulás tekintetében irányt mutassanak és támogassák. A könyvtárak a tudás és a közösségi szerepvállalás letéteményeseiként kulcsszerepet játszhatnak a fenntarthatóság egyetemeken és tantervekben történő előmozdításában.

Ez volt a központi témája annak a „Fenntarthatóság és éghajlatváltozás a tantervben – könyvtári kiadás” című webináriumnak, amelyet a Clarivate részét képező ProQuest szervezett nemrégiben.

 

 

Dr. Krista Hiser, a Hawaii Egyetem Fenntarthatósági Hivatalának fenntarthatósági tantervi koordinátora előadásában hangsúlyozta a fenntarthatóság egyetemi programokba való integrálásának fontosságát. Bemutatta az „élő tanuló laboratóriumok” koncepcióját: ezek olyan egyetemi projektek, amelyekben a diákok közvetlenül foglalkoznak a fenntarthatósági kihívásokkal. Az ily módon szerzett elmélyült tapasztalatok nemcsak a diákok tudását gazdagítják, hanem az intézményi fenntarthatósági célokhoz is hozzájárulnak.

A könyvtárak a megosztás, a kölcsönzés és az újrafelhasználás céljából történő visszaszolgáltatás alapvető gyakorlatával már most is a fenntartható elveket testesítik meg, és ezáltal természetes szövetségesek ebben a küldetésben. A könyvtárakban rejlő lehetőségek azonban messze túlmutatnak ezen. A fenntarthatóságra összpontosító gyűjtemények gondozásával, az interdiszciplináris és transzdiszciplináris kutatások támogatásával és az egész egyetemre kiterjedő kezdeményezések elősegítésével „élő tanuló könyvtárakká” válhatnak.

 

 

A place-based oktatás olyan oktatási megközelítés, amely a tanulást a helyi környezetbe és közösségbe helyezi. A helyi problémákkal – például a vízvédelemmel, az élelmiszerrendszerekkel vagy az energiafelhasználással – való foglalkozást hangsúlyozza, miközben egy adott régió kulturális, ökológiai és történelmi összefüggéseire támaszkodik. Ez a módszer elősegíti a felelősségvállalás érzését, és képessé teszi a diákokat arra, hogy saját közösségükben érdemi lépéseket tegyenek.

 

A könyvtárak létfontosságú szerepet játszhatnak a place-based oktatás támogatásában az alábbiak révén:

- helyi archívumok, szóbeli történetek és őslakos-tudásforrások kurátori gondozása;

- partnerség a karral a helyi fenntarthatósági témákra összpontosító kutatási útmutatók és tanulási modulok kidolgozásában;

- hozzáférés biztosítása olyan eszközökhöz, mint a GIS (Geographic Information System) szoftverek, helyi adatkészletek és térképi források.

Azáltal hogy a fenntarthatósági oktatást a diákok lakó- és tanulási helyein rögzítik, a könyvtárak segítenek az elvont globális kihívásokat kézzelfoghatóvá és megvalósíthatóvá tenni.

 

 

Dr. Hiser betekintést nyújtott a Fenntarthatósági kulcskompetenciák keretrendszerébe is egy interaktív eszköz segítségével, amelyet Katja Brundiers és Jordan King kutatókkal együttműködve fejlesztett ki a Globális Tudományos és Környezetvédelmi Tanács (Global Council in Science & the Environment, GCSE) munkatársaival.

Dr. Hiser kifejtette, hogy a keretrendszer nem egy ellenőrző lista. Inkább egy olyan, egymással összefüggő készségkészletként működik, amelyet a fenntarthatósági szakemberek a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez használhatnak.

A keretrendszer egy érdekes új eleme, az intraperszonális kompetencia, amely az öngondoskodásra és a mentális egészségre összpontosít.

 

 

A „Fenntarthatóság és klímaváltozás a tantervben – könyvtári kiadás” című webinárium gyakorlati stratégiákat, inspiráló történeteket és jövőképet kínál arról, hogy a könyvtárak hogyan tudnak élen járni egy fenntarthatóbb jövő építésében. A webinárium teljes anyaga a következő linken érhető el: Sustainability and Climate Change across the Curriculum Library Edition

 

Forrás: Catalysts for sustainability and climate change education

A kép forrása a cikk.