Hír

2025. október 8-án az Európai Bizottság két fontos, mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos dokumentumot tett közzé:

1. A mesterséges intelligencia a tudomány területén stratégiája

2. A mesterséges intelligencia alkalmazásának stratégiája

Ezek a kezdeményezések elősegítik az Európai Unió (EU) elkötelezettségét annak biztosítására, hogy az Unió lépést tartson fő versenytársaival a technológia potenciáljának kiaknázása terén.

 

A stratégiák arra összpontosítanak, hogy az EU mit tehet az MI bevezetésének támogatására, különösen a tudomány és a kutatás területén, majd tágabb értelemben a gazdaság, a társadalom és a kormányzat területén.

 

Ezek átfogó dokumentumok, amelyek számos tényezőt érintenek, de segítenek – még ha csak kísérleti jelleggel is – hangsúlyozni, hogy van lehetőség egy sokkal kiegyensúlyozottabb megközelítésre az MI szabályozása terén, amely figyelembe veszi az EU egészének érdekeit.

 

 

A mesterséges intelligencia a tudomány területén stratégia életre hívja a RAISE-t (Resource for AI Science in Europe, azaz az európai MI tudományának erőforrása), egy „virtuális intézetet”, amely összefogja az MI kutatását és elterjedését elősegítő különböző tevékenységeket, hogy Európa „MI kontinenssé” váljon.

 

Ehhez igazodva a stratégia célul tűzi ki „egy kifejezetten európai megközelítés” kidolgozását. Ezt a következőképpen határozzák meg:

- A széttagolt nemzeti megközelítések elkerülése az erőteljesebb koordináció és a határokon átnyúló együttműködés révén.

- A világ más részein alkalmazott megközelítések, amelyek jobban képesek reagálni a versenyképességgel és a szuverenitással kapcsolatos politikai prioritásokra.

- A „rossz” MI elutasítása – azaz annak figyelmen kívül hatása, amely nem „etikus, magyarázható, átlátható, elszámoltatható, megbízható, biztonságos, emberközpontú és összhangban áll az emberi jogokkal és a társadalmi értékekkel”. Ez összhangban áll a kutatási integritás és a tudományba vetett bizalom körüli prioritásokkal is.

 

A stratégia (és így a RAISE) négy fő területre összpontosít:

- Kiválóság: A cél a tehetségek és támogató hálózatok vonzása, valamint egyértelmű iránymutatások kidolgozása.

- Számítási teljesítmény: A képzéshez szükséges kapacitásba való beruházásokat fedi le.

- Kutatási finanszírozás: Azt vizsgálja, hogyan lehet jobban koordinálni az uniós finanszírozást, és hogyan lehet azt a technológiai változásokhoz igazítani.

- Adatok: Ez a terület különösen érdekes a könyvtárak számára, tekintettel arra, hogy azok támogatják a kutatókat a képzéshez szükséges információkhoz való hozzáférésben és azok optimális kihasználásában. Az itt említettek nagy része egyszerűen meglévő kezdeményezésekre utal, például az adatterületekre, és arra, hogy ezek hogyan kellene együttműködniük az MI fejlesztőkkel.

 

Üdvözlendő továbbá az a kötelezettségvállalás, hogy további bizonyítékokat gyűjtenek arról, hogyan lehet biztosítani, hogy a közfinanszírozású kutatási eredmények elérhetők legyenek az MI képzéséhez. Ez időszerű lépés: mivel bizonyítékok vannak arra, hogy a kiadók és mások korlátozni próbálják az MI képzését és alkalmazását a kutatóintézetekben.

Ugyanakkor feltűnő, hogy a stratégia alig tér ki a kutatási publikációkhoz való hozzáférés kérdésére. Pedig az EU saját megbízásából készült kutatás is hangsúlyozza, hogy az MI tudományos felhasználása ugyanolyan mértékben kapcsolódik a szakirodalom kutatásához, mint a tiszta adatok feldolgozásához. Ugyanez a kutatás csak futólag utal a szellemi tulajdonra, és egyáltalán nem állítja, hogy az átláthatóság vagy az etika szempontjából központi jelentőségű lenne.

 

 

A második dokumentum, az MI alkalmazásának stratégiája, a gazdaság egészét vizsgálja, és áttekinti azokat a szektorokat, ahol lehetőség van az MI felhasználására a teljesítmény javítása érdekében. Ezek között szerepelnek a közüzemi szolgáltatások, például az energiaellátás, a közszféra (van egy tájékoztató is arról, hogy a Bizottság hogyan fogja belsőleg felhasználni az MI-t), az egészségügy és más területek.

 

A legtöbb kezdeményezés itt ágazatspecifikus hálózatokra és kezdeményezésekre összpontosít, de a stratégia figyelembe veszi a kreatív és kulturális ágazatot is, mint olyan ágazatot, amely profitálhat belőle. Ugyanakkor egyértelműen megfogalmazza az egyik kihívást: az MI (egyes aspektusai) iránti erős ellenállás akadályt jelenthet.

 

A javasolt válasz lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint a kulturális vitában gyakran hallható érvek. Ahelyett, hogy egyszerűen minden képzést betiltana, kivéve, ha az fizetős, a Bizottság a következőket javasolja:

„Célzott tanulmány indítása az MI által generált eredményekkel kapcsolatos jogi kihívások feltárására, valamint annak vizsgálatára, hogy a legmodernebb technológiai biztosítékok és technológiák, beleértve az MI-t is, hogyan használhatók fel az MI-tartalmak szerzői jogokat sértő generálásának kockázatainak megelőzésére és enyhítésére, többek között az ilyen tartalmak felismerése és eltávolítása révén.”

 

Más szavakkal, a terítéken egy arányosabb megközelítés áll, amely azokat a helyzeteket veszi figyelembe, amelyek közvetlenül károsítják az alkotókat azáltal, hogy illegálisan reprodukálják alkotásaikat.

 

Végül, az MI-stratégia alkalmazásának egyik figyelemre méltó aspektusa az a megállapítás, hogy „az MI gyorsan a mai gazdaság alapvető termelési tényezőjévé válik” a hagyományos tényezők, mint a munkaerő és a tőke mellett. Ez felveti a kérdést, hogy milyen hatással vannak azok a kollektív jogkezelő szervezetek erőfeszítései, amelyek arra köteleznek mindenkit, aki MI-eszközöket használ – természetesen beleértve az egyetemeket és a könyvtárakat is –, hogy licencdíjat fizessenek pusztán azért, hogy ezeket az eszközöket szerzői jogi védelem alatt álló művekre alkalmazzák.

 

 

Nyilvánvaló, hogy az EU-ban továbbra is két nagyon különböző vita és diskurzus folyik az MI-ről. Az itt bemutatott stratégiák egy időben jelentek meg azzal, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) megvitatta Axel Voss európai parlamenti képviselő által vezetett saját kezdeményezésű jelentés módosításait, amely az MI-t a kutatás igényeit kevéssé figyelembe vevő szemszögből vizsgálja.

 

Annak érdekében, hogy a kutatók és az őket támogató könyvtárak teljes mértékben kihasználhassák a technológia által kínált lehetőségeket, reméljük, hogy a Bizottság a két stratégiában meghatározott szempontokra fog építeni. A legálisan hozzáférhető szerzői jogi anyagok, valamint a releváns MI-eszközök használatának garantálása minden bizonnyal segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy Európát az általa elképzelt MI kontinenssé tegye.

 

Összességében ezek az uniós MI-stratégiák egy kiegyensúlyozottabb út ígéretét vázolják fel.

 

Forrás: The Promise of Balance? The EU’s Two New AI Strategies – Knowledge Rights 21

A kép forrása a cikk.